2014. január 3., péntek

Vissza A Szoknyámba




Az ünnepek alatt felszedtem 1 kilót. Tudom, hogy sokan többet is magukra ettek, az 1kg nem túl rossz, de a kedvenc szoknyám kicsit szűk lett, tenni kell valamit. 

Mivel ki nem állhatom a fogyókúrákat, meg az előírt menüket mindenféle okoskodó megszorításokkal, úgy döntöttem, hogy az angolból “időszakos böjtölés”-nek fordítható, mostanában felkapott módszerhez folyamodok. 

A lényege az, hogy a napi evés idejét kisebb időintervallumba szorítjuk. És ezt én sokkal könnyebbnek találom, mint hetente akár egy teljes böjt napot betartani.  

A mögötte álló biokémiai ok-okozati összefüggéseket  Dr. Michael Mosley magyarázza el a Wall Street Journal December 3-i számában. Röviden a következő:  Legtöbb ember számára 8-12 órába telik, míg a glycogen formában tárolt cukrot elégeti. Mikor a szervezet ezzel végzett, hozzálát a zsírgetéshez. Ha viszont ráeszünk a vacsorára 12 órán belül, akkor a szervezetet arra szoktatjuk, hogy cukorégetésből teremtsen energiát, és nem tesszük számára lehetővé a zsír hasznosítását.
Tehát zsírt égethetünk természetes emésztéssel, nem kell órákon át masírozni a fitness termek gépein, ha például este 7-kor esszük a vacsoránkat, és a rákövetkező legközelebbi falat másnap reggel 11 tájban csúszik le a torkunkon.
Akik próbálták az imseretségemben, irtó szépre fogytak. Kifejezetten megfiatalodtak, kisimultak az arcvonásaik. 

A fogyáson kívül Dr Mosley további három nyomós érvet sorol fel, miért tanácsos szokásunkká tenni az időszakos böjt-öt.
 
Először is az inzulin érzékenységre rendkívül nagy hatása van. És ha a lakosság azon 85%-ához tartozunk, aki inzulinrezisztens, nem is kíván az egész további magyarázatot. Igaz, hogy a cukor az elsődleges energiaforrásunk, kultúránk szokásai szerint túl sokat eszünk belőle. A legutóbbi orvosi kutatások sorban azt találják, hogy a zsír és só fogyasztás helyett az inzulinrezisztencia a legtöbb krónikus betegés alapvető forrása a szív- és érrendszeri megbetegedésektől egészen a rákig. Fontos észben tartan azt is, hogy a rákos sejtek a zsírt nem képesek hasznosítani szemben a cukorral!

A másik nagy előnye a böjtölésnek, hogy az oxidációs károsodástól megóvja a sejtek fehérjéit, zsírjait és nuklein savát, mely oxidációs folyamatok az öregedéssel és különböző  megbetegedésekkel hozhatók összeföggésbe.  Az oxidáció csökkentésével lassítunk az öregedés folyamatán. Ez magyarázza tehát, hogy mikor egyik kollégám beiktatta az időszakos böjtöt az életmódjába, pár hét után évekkel fiatalabbnak látszott!!!

A böjtölés harmadik előnye pedig, hogy stress-rezisztenciánkat növeljük vele. Ez a böjtölésnek a sejteinkre és génjeinkre tett hatásának, és ezen hatás által kiváltott reakciójának köszönhető.  

******

Mától tehát este 6-7 után nem eszek semmit, holnaptól pedig csak 10-11-kor reggelizek.
1 kilónak egy hét alatt észrevétlenül el kell tűnnie rólam, úgyhogy jövő héten beszámolok, milyen volt.  Nameg, hogy hány évet fiatalodtam -:).

2 megjegyzés:

  1. Szia! A vacsora(7) és a reggeli(11) között 16 óra a különbség.

    VálaszTörlés
  2. Én is így csinálom, kiegészítve pénteki vízböjttel (csak vizet iszok) 20-30 órán át. Bevált.

    VálaszTörlés

Köszönöm a hozzászólást!